Shaolin stílusok


A stílus jelentése

A stílus alatt, az olyan speciális harci gyakorlatokat tanító iskolát értjük, melynek saját edzőmódszerei, technikái vannak, és különleges támadásokat vagy védekezéseket helyeznek előtérbe. Általában a stílusok között lehetetlen minőségi különbséget tenni, de nagyon könnyű észrevenni, pl. a tigris, a daru vagy a majom stílus közti eltéréseiket.

Ha a megfelelő stílus kiválasztására kerül sor, (ez egy modern kiváltság, mivel a tradíciók szerint mindig a mester jelölte ki a tanulandó stílust) meg kell találnunk azt, amelyik a fizikai adottságainkhoz a legjobban illik, és amelyik érdeklődésünknek és használati céljainknak is megfelel. Nem tanácsos a kecses, szárnyaló daru stílust választani, ha annyira vagyunk kecsesek és hajlékonyak, mint egy teknős!

Másfelől viszont a kung fu tanulása és gyakorlása javítani fogja fizikai képességeinket és éberségünket. Az sem szokatlan, ha egy bizonyos stílust elkezdő tanuló később átvált egy számára kedvezőbb stílusra.

Akármilyen stílusról legyen is szó, az első évek alapjai majdnem mindegyiknél ugyan azok – állasok, ütések és rúgások – és ezek nem sokban különböznek egymástól kezdő szinten.

A kung fu stílusokat három osztályba sorolhatjuk:

  1. Shaolin templomi stílusok
  2. templomból származó, nem templomi stílusok
  3. családi stílusok

Stílusok közötti különbségek

A stílusok általában specifikus edzés módszereket követtek (vannak kivételek). Például a sárkány technikákat az éberség és a koncentráció fejlesztésére dolgozták ki. Ezeket a mozdulatokat erő alkalmazása nélkül gyakorolták, mivel a hangsúlyt az alsó hassal való légzésre, illetve a test, elme és lélek koordinálására fektették. A mozdulatok lassúak, és folyamatosak (áramolnak), ezáltal a shaolin gyakorlói egy Tai Chi-hoz vagy Pa Kua-hoz hasonlatos mozgáskultúrához jutottak.

A tigris mozdulatait azért fejlesztették ki, hogy a csontokat, inakat és az izmokat fejlessze. Ezeknek a mozdulatsoroknak a végrehajtásakor – a sárkánnyal ellentétben – a hangsúlyt az erőre és a dinamikus feszültségre fektetik. A mozdulatok rövidek, erőteljesek, de pattannak. Ezért a sárkány tökéletes ellentéte.

A kígyó mozdulatait a türelem és a kitartás (tűrőképesség) fejlesztésére használják. A légzést lassan és mélyen, puhán és harmonikusan végzik. A mozdulatok áramlanak és hullámoznak, az ujjakra fókuszálva.

A daru mozdulatok a lélek, a kitartás és az irányítás művészetének fejlesztésére szolgálnak. A lényeg itt a könnyed, gyors lábmunka és az elhárító támadótechnikák alkalmazása. Főbb fegyverei a hosszú távú rúgások és a speciális `daru csőre´ kéztartás. A kobra egy furcsa, mára már kihalófélben lévő stílus, melynek alapállása a fűből felemelkedő, nyitott csuklyás kobrát imitálja.

Shaolin fegyverek

A Shaolin szerzeteseinek meg kellett tanulni a 18 kínai alapfegyver (hosszú bot, háromrészes bot, lándzsa, egyenes kard, széles kard, lánckorbács stb.) használatát, de emellett különleges fegyvereik is voltak (Da Mo botja, vasfurulya, acélvázas legyező stb.).

A szerzetesek rendkívül jól ki tudták használni a természet adta lehetőségeket, így akár egy fapaddal is mesteri szinten meg tudták védeni magukat.

Egy régi mondás szerint: “A Shaolin legjobb fegyvere a mi éppen a keze ügyébe kerül.”


Shaolin ji ben gong shi ba shi

Shaolin tizennyolc alapgyakorlat

2. rész